Település/térség megnevezése: Felsőegerszeg, Hegyháti Járás
Felsőegerszeg Baranya megyében a Hegyháti Járásban fekszik, kb.1.5 km-re Sásdtól keletre, egy kis zsáktelepülés. Nevét az égerfa és a zug (szeglet) szóösszetételből kapta a Felső megkülönböztető jelzővel. A feltárt bronz- és vaskori sírok arról tanúskodnak, hogy a környék már régóta lakott volt. A település neve Egörszeg néven volt használatos a régi vármegyei időkben. A török időkig valószínűleg éltek a településen, de a középkorból nagyon kevés emlék maradt fenn. Az oszmán uralom idején többször elnéptelenedett, majd újranépesült. Fejlődésnek igazából a XVIII. századtól indult, ekkor székesegyházi birtok volt. A mostani nevét a falu 1904-től viseli. Ebben az időben a területe 1064 k. hold volt, lakóinak száma pedig 298 fő, akik tisztán rk. vallásúak, 9 német és 8 egyéb nemzetiségű kivételével magyar anyanyelvűek. A lakosság nagy része őstermelő volt, de iparosok is akadtak közöttük, és 1-2 közszolgálati alkalmazott. Lakóházainak száma 56, egy közoktatásügyi népiskola és egy gyárüzem a téglagyár, (ami közigazgatásilag még most is a faluhoz tartozik) működött itt. 1946-tól földműves szövetkezet, később alakult a termelőszövetkezet, mely 1965-ben egyesült a sásdival. A 70 években valósult meg a falu aszfaltos úthálózatnak kiépítése, amely jelentős változást hozott a település közlekedésére nézve. A népesség 1870-ben még 306 fő volt, ami napjainkra 108 főre csökkent a téglagyári lakókat is beleszámítva.
Egy elöregedő falu, a fiatalok javarészt elvándorolnak és hiányzik az utánpótlás.A településen nincs bolt, nincs kocsma, és nincs szórakozási lehetőség. Sásdra járnak át a lakók orvoshoz, boltba, ügyeiket intézni, iskolába, óvodába, és munkahelyeikre. Napi 5-ször érkezik buszjárat, valamint a jövőben saját falubusszal oldjuk meg a távolságbeli gondjainkat. Mozgóbolt jár naponta egyszer, hogy azok az emberek is tudjanak vásárolni akiknek gondot okoz a napi átjárás a városba.
A település rendelkezik egy könyvárral, melyben 2300 kötet gondoskodik a lakosság kellemes időtöltéséről. Van egy rendezvénytermünk kb. 80 fő befogadására képes, egy szép kemence az udvaron és egy fedett nyitott szín, amelyet rendezvény alkalmával kiválóan lehet hasznosítani. A falu közepén található még egy futballpálya, egy játszótér, valamint a római katolikus templom, amely mindössze 20 éve épült, a lakosság összefogásából.
Büszkeségünk Bocz Gyula szobrászművész által megalkotott Mária szobor, ami szintén a falu központjában található. Érdekessége, hogy a Máriát áldott állapotban formázta meg a művész.
SZOBOR:
„Áldott Madonna”
Bocz Gyula szobrászművész carrarai márványból alkotta meg az „Áldott Madonna” alakját. Az egész alakos fehér szobor Szűz Máriát ábrázolja. Tartózkodóan, kezeit védőn tartva, a bizonytalanságtól félve áll.
Mária szobra kelet felé tekint és egy kocka alakú talapzaton áll, amely egyben Felsőegerszeg világháborús emlékműve. A szabályos kőburkolatú oldalfalakon fekete márványtáblák emlékeztetnek a falu háborús áldozatai.
A keleti oldal tábláján ez áll: „…Ó TI VALAMENNYIEN, KIK ÁLTALMENTEK AZ ÚTON, FIGYELJETEK IDE ÉS NÉZZÉTEK! VAJJON VAN – E – OLYAN FÁJDALOM MINT AZ ENYÉM.” JER. SIR. 1. 12.
AZ EMLÉKMŰVET ÁLLÍTOTTA FELSŐEGERSZEG LAKOSSÁGA.
FELSZENTELTE MAYER MIHÁLY PÜSPÖK. 1996.
A déli oldal tábláján ez áll: SZŰZANYÁNK OLTALMAZÓ SZERETETÉBE AJÁNLJUK A HŐSÖKET, KIK ÉLETÜKET ADTÁK A HAZÁÉRT.
I. VILÁGHÁBORÚBAN
11 név
II. VILÁGHÁBORÚBAN
2 név
Az I. és II. világháborús emléktáblákat tehát 1996-ban szentelték fel. Bocz Gyula Madonna szobrának elkészülte 1997.
TEMPLOM
Kisboldogasszony-kápolna
2000-ben, négy hónap alatt, Szonner Ádám (1927–2007) sásdi kanonok munkája és közreműködése nyomán közösségi munkával épült. A templomot Dipl.-Ing. Franz Wesinger németországi építész tervezte. A templom oltárképét („Et resurrexit…” – secco) Sáska Zoltán Attila készítette Matthias Grünewald Feltámadás c. oltárképének (1515) egy részlete alapján.
A templom tornyába egy 2000-ben Passautól kapott 120 kg-os bronz harang hirdeti az igét a hívőknek, melyen egy latin idézet áll. Ami magyar nyelvre fordítva így hangzik:
„ A Mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése legyen mindig a szívünkben!”
A harang értéke az elektromosság felszerelésével együtt meghaladja az 1 millió forintot.
Először 2000. szeptember 9-én 14.55-kor szólalt meg, misére invitálva a hívőket.
Érdekesség még, hogy 2000-ben a mi harangunkon kívül még két harang is érkezett a településre, amely egy ideig itt pihent, majd a Bosznia-Hercegovinai Mostar községben került végső elhelyezésre.
Felsőegerszegi harangláb
1887-ben épült közadakozásból a falu egyik legrégebbi haranglába.
A 34 kg súlyú harangot a felújítási munkálatok miatt ugyan át kellett telepíteni, egy a Mária szobor mögötti vasharanglábba, mely azóta már nem tölti be eredeti funkcióját.
Természeti örökségünk a mások által is kedvelt kirándulóhely Felsőegerszeg falu határában a régi kenderáztató, A helyiek csak Kelő néven emlegetik. Itt található egy forrás, tűzrakó hely. Padok vannak kihelyezve a nyugalomra vágyók számára. A Sásdi Íjász Egyesület közkedvelt gyakorlóterepe, valamint a túrázók által is gyakran látogatott családi pihenőhely. Megtalálható itt egy különleges orchideafajta is. Tervezzük a kelői forrás érintésével egy túraútvonal kialakítását a jövőben.
